10.rész

- Hiszen te vérzel!- kiáltott fel Ashely.
- Ez semmiség!- legyintettem.- Most már elengedhettek.
Zayn és Liam elengedett én pedig abban a pillanatban elvesztettem az egyensúlyomat és ismét a földön találtam magam. Fel akartam ismét állni és egy biztos lábakon álló valamit kerestem ami segítségével felkelhetek. Liam kapta el a kezem.
- Tartalak.- segített fel.- Biztos jól vagy?- nézett rám.
- Ez nem igazán semmiség.- vizsgálták a többiek a lábamat ami egy egyre jobban vérzett.
- Beviszünk a kórházba a fiúkat meg otthon kidobjuk.- indult a kocsihoz Lexie.
- Na azt már nem!- háborodott fel Niall.
- Paparazzi hisztit akarsz elérni egy nyugodt kórházba.- nézett mérgesen Carly.
- Ne szálljatok vitába mi is megyünk és majd álcázzuk magunkat.- tett fel egy napszemcsit Louis.
- Nem tudunk velük mit csinálni és ha nem sietünk Robin el is vérezhet.-súgta oda Naomi a többi lánynak.
- Ja elég mély lehet a seb ha ennyire vérzik.- nézte a lábamat Ashley.
Míg én Liambe karolva álltam a többiekkel a lányok nagy susmogásba voltak. Nem tudtam mire gondoljak, de megfordult a fejembe, hogy ha nem indulunk el hamarosan még ennyire sem fogom érezni a lábamat.
- Jó.- emelete magasba az ujját Naomi.- de csak mert kell a férfi erő.
Beszálltunk az autóba, de most Louis ült a volán mögött, mellette Carly. A hátsó ülésre beült Liam én az ölébe kerültem a mellettünk lévő ülésre ült Ashley és Naomi akinek az ölében a lábam volt a leghátsó részben pedig Zayn, Harry, Niall és Lexie tömörültek be. Amint mindenki beszállt Lou a gázra taposott és elindult a kórház felé. A vérzést ruhadarabokkal próbálták elállítani teljesen sikertelen módon. Amint a kórházhoz értünk Carly kipattant és berohant az épületbe, addig a többiek kisegítettek és a fiúk álruhát vettek addig engem Lexie és Ashley tartottak. Egy ápoló ment el mellettünk aki először még csak lazán végig mért mindannyiunkat. Ment tovább 2-3 lépés után pedig visszafordult.
- Mi történt?- szaladt vissza hozzánk.
- ŐŐ.... leesett a kerítésről!- mesélte a bénázásomat Zayn.
- Elég jól megcsinálta kisasszony.- vizsgálta a lábam mindeközben Carly megjött a mentő osztaggal.
- Elég súlyosnak tűnik, vigyék az egyik műtőbe.- utasította az orvos.
- Én nem megyek semmi féle műtőbe.- kapálóztam.
A kapálózásomnak hála az egyik nővér egy maszkot rakott a fejemre és utána szinte semmire nem emlékeztem.( Később mesélték el a többiek) Mikor felébredtem mindenki a szobában volt, fényhomály uralkodott és ahogy körül néztem eléggé óvatosan, láttam, hogy Louis Niall és Zayn a földön ülnek és az idegesség az ő arcukon is meglátszik. Harry föl-le járkált az ágy előtt és a haját piszkálgatta, a lányok a sarokba beszéltek halkan valamit. Liam pedig az ágy mellett lévő fotelban ült és a földet pásztázta.
- Szerintetek mikor tudunk innen lelépni?- törte meg a csendet Zayn.
- Szerintem először Robinnak fel kéne ébrednie.- sóhajtott nagyot Naomi.
Elkezdtem mozgatni a kezem és erős pislogásba kezdtem, hátha észre veszi valamelyik.
- Felébredt!- ugrott fel Liam.
- Halkabban- csitította Ashley.
- Robin hány ujjamat mutatom?- ült az ágy szélére Niall.
- Manócskám Robin nem agyrázkódást kapott.- húzta el az ágytól Lexie.
- Niall.- mordultam fel.
- He?- fordult vissza.
- Kettő.- mosolyodtam el.
- Észnél van!- kiáltott fel Lou.
- Halihó!- nyitott be az ajtón a doki.
- Jelszó?- ugrott oda Niall.
- Nekem nem mondtak semmi féle jelszót.- kiabált kintről.
Niall egy kicsit megnyitotta az ajtót és abban a pillanatban egy fotós ugrott be az ajtón és vagy úgy 500 képet ellőtt. Mindenki takarta az arcát és a lányok még el is sikították magukat. Az orvos a kórház biztonsági őrével együtt szaladt a szoba felé.
- Ez egy kórház!- fogta le a fotóst a nagy darab biztonsági őr. Kérem adja át a fényképezőt és a kollégáival együtt távozzon.
A fényképezőgép Zayn kezébe került aki minden képet törölt róla, hogy a titok az titok maradjon.
- Doktor úr!- állította meg Naomi.- Robint mikor engedik haza?
- Még ma haza, csak a papírokat kell megírni, bár önök helyében én az újságírók miatt aggódnék.- utalt a kint várakozó emberekre.- Jut eszembe a lábát sokat kell ám pihentetni és fel kell pócikoni és legközelebb ne másszon veszélyes kerítésekre kisasszony.- adta a tanácsot.
- Rendben akkor hogy jutunk ki?- kérdezte Lexie miután az orvos kiment.
- Hát nekem van egy ötletem.- lépett Lou a szekrényhez.- Így!- rántotta ki a szekrény ajtót.
- Ide kéne benyomorodnunk mind a kilencünknek,- nézett értetlenül Carly.
- Nem csak nekünk!- mutatott magukra Liam.- Mivel titeket nem ismernek.
- Ezek után sem?- kérdezték egyszerre a lányok.
Megcsörrent Harry telefonja én pedig felkászálódtam az ágyból és felültem.
- Paul volt, azt üzente, hogy közzé teszi, hogy ott vagyunk vele és egy 10 perc múlva sajtótájékoztatót adunk.- mosolyogta Harry miután letette a telefont.- Mi pedig addig leléphetünk.
10 perc sem telt el amikor az orvos lépett be egy pár papírral.
- A fotósok elmentek!- adta át a papírokat Carlynak.
- Akkor most hiába másztam be?- kukucskált ki Niall a szekrényből.
- Mit keresel ott bent?- kezdte el húzni Lexie a barátját.
- Hát nem ezt beszéltük meg?- tette szét a kezét amennyire bírta.
- Hát nem.- nevettem el magam.
- Na gyere!- rángatta Lexievel együtt Lou.
Amíg Niallt próbálták kiszabadítani a szekrény fogságából én fel álltam legalábbis próbáltam, de még mindig nagyon fájt.
- Segítsek?- lépett közelebb Liam.- Nagyon fáj?
- Nem nagyon érzem.- mosolyogtam.
- Nem is nagyon érezheted még, hiszen még hathat az érzéstelenítő.- jött be újra az orvos.
- De ugye minden rendben lesz?- kérdeztem.
- Biztos vagyok benne. A sebet megfelelően elláttuk és nem lépett fel semmi komoly, gondolok itt a nagy vérveszteségre.- mesélte az orvos.
- De akkor mért altatták el?- kérdezte Naomi.
- Azért, mert ha így hadonászott volna, mint amikor toltuk be előfordulhat, hogy nem tudtuk volna ellátni a sebet ami eléggé veszélyes lett volna, hiszen nagyon mély seb keletkezett a combján a hölgynek.- mutatott rám az orvos.- A varratok pedig majd felszívódnak.
Az orvos elmondta a jó tanácsait majd visszamentünk a fiúk lakására. Felsegítettek az emeletre és leültettek a kanapéra.
- Robin van egy szoba Harryék és Liam között. Ha neked megfelel?- vázolta fel a tervet Louis.
- Nekem megfelel és megmutatjátok.- álltam fel bár még nagyon ingatag a lábam.
- Na gyere!- vezettek a lányok.
Végig mentünk a folyosón és a szoba elrendezések a következő képpen volt. Ahogy beléptünk a nappaliból egy folyosóra a Jobb oldalon (a nappalitól indulva) Harry & Ashley, egy üres szoba (ide kerülök én), és legbelső szoba Liam & Dani( már ha itt van). Harryékkel szemben Niall & Lexie mellettük Louis & Carly és legbelül Zayn & Naomi. Én voltam az első aki lezuhanyozott és a nappaliban röhögcsélt a többiekkel és úgy fél 10 kor mindenki bevonult a szobába. Mikor nagy nehezen sikerült volna elaludnom valami elkezdett nyikorogni.
- Ez mi?- ültem fel az ágyon.
Ránéztem az órára és láttam, hogy negyed 11 van és valami eszméletlenül nyikorog a másik szobába és mivel Liam egyedül van így azonnal összeraktam, hogy csak Harry és Ashley lehet a dologba. Hozzá vágtam egy zoknit a falhoz egy pillanatra abba maradt a nyikorgás, de utána folytatódott. Csendben felkecmeregtem az ágyról és kibicegtem a nappaliba és onnan a teraszra. Rákönyököltem a korlátra és néztem a csillagokat. Elég régóta álltam kint amikor valaki a hátamra rakott egy pokrócot.
- Nem fázol?- lépett mellém Liam.
- Most már nem.- mosolyogtam.
- És milyen az égbolt?- vizsgálta az eget ő is.
- Meseszerű.- mondtam.
- Vicces.- nevetett.- Kérhetek a pokrócból?- lépett közelebb.
- Persze.- osztottam meg vele.
Ketten álltunk egy pokróc alatt és beszélgettünk mindenféle dologról én pedig megkérdeztem tőle:
- Liam akkor most Danivel jártok vagy szakítottatok?- néztem rá és láttam, hogy mélyen érintette.
- Nem tudom- sóhajtotta.
Én csak álltam ott és vártam, hogy mi lesz aztán rátért arra amit még az elején meg kellett volna kérdeznie.
-  Mért jöttél ki?
- Valami nyikorgott a szobában én pedig felébredtem.- meséltem, ő pedig közelebb lépett.
- Biztos Harryben megint előjött az állat.- nevette el magát.
Erre én is elnevettem magam.
- Nem vagy fáradt?- kérdezte, hiszen egy nagyot ásítottam.
Közelebb lépett és megsimította az arcomat erre valaki köhögött egyet.
- Zavarok?- nézett végig rajtunk Harry.