58.rész

A múlt héten és a héten kaptam díjakat amit megtaláltok itt.

Mivel nem tudtam küldeni blogoknak ezért, ha valaki

 szeretne kommentben küldje el a blogja címét
 és én küldök neki.

:Ashley:

A telefon megállás nélkül csörgött. Kisiettem, de láttam, hogy Harry már tárgyal. Megfordultam a tengelyem körül, hogy azonnal elhagyom a helyiséget, de Harry megragadta a karomat.
- Robin!- kiáltotta el magát.
- Mi? - dugta ki a fejét a liszttől fehéredő hajú lány.
- Téged keresnek.- nyújtotta át Harry a telefont.
Robin a füléhez emelte a telefont Harry pedig engem kihúzott a napaliba.
- Ki kereste?
- Az ő dolga.- válaszolta Harry.- De ha már ilyen jól összehozott a dolog minket, Ashley rettenetesen sajnálom.
- Sajnálhatod is!- fontam magam előtt össze a kezem.
- Komolyan meddig akarod még ezt csinálni?
- Harry, nem tudom nem is érdekel, de nem vetted volna észre te kerested melyik nap is a bajt.
- Én?!- mutatott magára.- Nem csináltam semmit. Te voltál az aki leharapja mindenért a fejemet. Békülni akarok erre te találsz valamit amin azonnal összeveszhetünk. Ashley én ezt nem bírom tovább, ha már nem akarsz velem lenni akkor pakolj össze és hagy itt.
Megbántottak a szavai. De láttam rajta, hogy neki is fájnak. Persze, hogy akarok vele lenni, de annyira jó látni, hogy szenved. Bele akartam borulni a nyakába, újra megcsókolni érezni újra a közelségét. Hiányzott az illata, a csókja, hiányzott az érintése.
- Harry én...én...
- Megjöttünk!- szakított félbe Louis, aminek hálát is adtam.- Meghoztam az elveszett báránykát.- jött be kézen fogva Louis és Carly.
Mindannyian Carlyt támadtuk le, hogy mégis mi a francért ment el egy szó nélkül, de ő csak megvonta a vállát és nyomott egy puszit Louis arcára. Szóval köztük szent a béke. Akkor már csak mi maradtunk hátra Harryvel. A nappaliba beszélgettünk amikor hatalmas puffanásra kaptuk a fejünket a konyha felől. Kiakartam sietni, de Hazza megragadta a karomat, majd biccentett a többieknek. Figyeltem miközben Zayn kibaktatott a konyhába.
- Na Ashley, hallgatom? - vonta fel a szemöldökét Harry.
- Én...Én...
- HÍVJATOK EGY MENTŐT!!- kiabált ki a konyha felől.
Láttam, ahogy Liam eldobja a kártyákat a kezéből és a konyha felé veszi az irányt. Naomi egy-két percig tétlenkedett, de ő is hamar elindult segíteni. Carly idegesen tárcsázta a mentőket. Kis idő elteltével Lou és Zayn a hadakozó Liamet próbálták felcipelni az emeletre. Harry viszont még mindig várt. Várt a válaszomra.
- Én hülye vagyok, mert még mindig szeretlek téged.- borultam a nyakába.
Harry valószínűleg nem erre számított, hiszen láttam a döbbent pillantását és tétlenkedését az ölelésem viszonzására.
- Csókolj már meg te őrült. - súgtam a fülébe.
Harry türelmetlenül tapadt az ajkaimra és mint aki már éhes volt rájuk vadul csókolt vissza. Beletúrtam göndör fürtjei közé, mire ő menyasszony stílusba felkapott és elindult velem az emelet felé.
- Harry, nincs békülő sex.- mondtam ki kerek perec.
- Az ágyig sem vihetlek el? - nézett rám kölyök kutya szemekkel.
- Talán. - mosolyogtam pimaszul.
- Ashley Wood.- told le a segged és szólj Lexienek is.- kiabált fel Carly.
- Minek?
- Csak siessetek.- sürgetett.
Harry letett, majd nyomott egy gyors puszit az arcomra.
- Harold Edward Styles riaszd Niall és Liamet a kiadó telefonált, hogy be kell mennünk.
- Le sem tagadhatnák egymást. - nyomtam még egy utolsó puszit az ajkaira.
- Halljuk ám. Na siessetek.- jött a válasz lentről.
Harry bekopogott Lexieékhez én viszont Liamért mentem. Halkan kopogtam, mire Liam azonnal ajtót nyitott.
- Mi van Robinnal? - nézett rám aggodalmasan.
- Nem tudom csak azért jöttem, hogy szóljak mennetek kell a kiadótokhoz.
Liam felkapta a dzsekijét és elindult a földszint felé. Én közben azon agyaltam, hogy miért nem szóltak, hogy Robinnal van valami. Akkor pedig neki kellett a mentő is. De mi baja lehet? Lesiettem a lépcsőn és 4 eléggé ideges szempárral találtam magam szemközt.
- Indulhatnánk? - tapsolt kettőt Carly.
- Jaja. - rohant el mellettem Lexie.
- Felőlem. - vontam vállat.
- Jó később mi is benézünk. - puszilta meg a homlokát Louis.
- Este még beszélünk.- vágott a fenekemre Harry.
Elmosolyodtam rajta, de közben a fejemet ráztam.
- Látom nálatok is minden rendben.- súgta oda Lexie.
- Ja.- bólintottam
- Mehetnénk?- lengette a kocsikulcsot Carly.
Elindultunk. Bekászálódtunk a kocsiba, majd Carly gázt adott és mint a villám, úgy állt ki a garázsból utána a felhajtóról.
- Megy ez neked.- jelentette ki Lexie.
- Van gyakorlatom.
Hip-hop odaértünk a kórházhoz. Mind a hárman kipattantunk a kocsiból és mint a rakéta úgy száguldottunk be a recepcióig.
- Jó napot Robin Petersont keressük.
- Pillanat.- tartotta fel a mutató ujját a hölgy.
Idegesen doboltunk a pulton, amíg a nő keresett.
- Most nem fogadhat látogatókat.- szólalt fel egy bő tízperc után.
- Mi az, hogy nem?- akadtunk ki mindhárman.