33.rész

+18-as részt tartalmaz:
*Ashely szemszöge*
Végre mindenki lelépett. Liam elment Párizsba, hogy haza hozza Robint. Bár szerintem nem fog többet repülőre ülni.  De ami még ennél is rosszabb az, hogy nem emlékszik semmire csak a nagynénjére és arra a bájgúnár James nevű figurára és amilyen paraszt állat azt mondta Robinnak, hogy járnak. Erről Liam még nem tud, bár szerintem ha tudná Jamesnek vége volna, mert ha egyszer bedühödik vége a szépfiúnak. Zaomi (Zayn+ Naomi) és Leiall (Niall+ Lexie) párosítás kísérte el, hogy ha kell lefogják Liamot. Carly és Louis szülői látogatás terveztek be Carlyékhoz. Vajon lesz valami balhé? Hisz a drága barátném nem mondta el a szüleinek csak tegnap előtt, hogy járnak Louissal. Gondolkodásomból Harry zökkentett ki, ahogy forró csókokkal árasztotta el a nyakamat.
- Nyugi egy kicsit lazíts!- simogatta a hasam.
- Mi van ha nem fog vissza jönni az emlékezete?. - néztem bele a zöld szemébe.
- Ne aggódj, minden megoldódik.- fordított maga felé.
- De mi fog történni ha...- nem bírtam befejezni, mert a kezét a számra tette.
- Ne gondolj semmi rosszra. A legeslegrosszabb az, hogy Louist puskával kergetik el a családi birtokról.- mondta mire én elmosolyodtam.- Látod ezt a mosolyodat szeretem benned. -
- Csak ezt?
- Nem csak ezt hanem mindent. - csókolgatta a nyakamat.
- Ne most túl ideges vagyok. - fordultam el.
- De olyan cuki és izgató, ha ideges vagy, szóval nem tudok megállni, ne is kérd!- mondta és leszedte a pólómat.
Hátra hajtottam a fejem és élveztem a pillanatot. Legalább lenyugodtam. A fogával leszedte a melltartómat majd eldobta ami a csilláron kötött ki. Ledöntött az ágyra és a nyakamtól a nadrágom vonaláig apró csókokat lehelt a testemre. Melleimet masszírozta meg majd a szájával kényeztette.
- Nagyon sok rajtad a ruha. Nem gondold?- mondta nekem.
- Te mondod?
Nem hagytam neki időt a válaszra. Fordítottam a helyzetünkön és felültem az ágyékára. Leszedtem róla a pólóját majd lerángatta rólam a nadrágot. Elkezdte csókolgatni a nyakamat majd áttért a szívásra. Kéjesen felnyögtem. Felbátorodott majd letépte rólam a bugyimat és a szoba másik végébe dobta. Válaszul leszedtem róla a boxerét, majd belemarkoltam a férfiasságába közben a nyakát harapdáltam. A kezemmel az erekcióját kínoztam. Minden érintésemre felnyögött. Harry a csiklómat masszírozta az ujjával. Egyik pillanatban felpattant az ágyról és az asztal felé vette az irányt. Az egyik gondolatom, hogy megunta a másik pedig, hogy már nem bírja elviselni az én kínzási technikámat. Mikor visszaért egy gumit láttam a kezébe. Felhúzta majd belém hatolt. Aprót nyögtem. Várt egy kicsit majd elkezdett mozogni bennem.
- Mindjárt Harry. - nyögtem bele a csókunkba.
- Várj egy kicsit. - suttogta a fülembe.
Egymás nevét nyögve élveztünk el. Kiszállt belőlem, majd felállt és kidobta a kotont és visszabújt mellém az ágyba.
- Imádlak. - bújtam hozzá közelebb.
- Én is kis asszonykám.- puszilta meg a homlokom.
Jó darabig feküdtünk az ágyban amikor lentről ajtó csapódát hallodtam.
- Mi volt ez?- emeltem fel a fejem.
- Biztos csak a szél.- mormogta Harry.
- Ha te mondod!- tettem vissza a fejem a mellkasára.
Nem hagyott nyugodni, hogy  valami vagy valaki lent randalírozik a földszinten. Egyik pillanatban megcsikordult valami és én rögtön éreztem, hogy valaki van a lakásba. Harry védelmezően átölet én pedig becsuktam a szemem.
- Hol vannak a többiek. -rontott be valaki akit én rögtön felismertem.
- Paul!?- ugrott ki mellőlem Harry.
- Még egyszer megkérdezem.Hol vannak a többiek?- dagadt egy ér a homlokán idegességében.
- Párizsban. -fordultam meg az ágyon.
- Tényleg és tőlem mért nem lehet elkéredzkedni?- fonta össze maga előtt a kezét.
- Hát csak azért...- dörzsölgette a tarkóját az én kis göndörkém.
- Robin balesetet szenvedett és Liamet így is alig lehetett visszatartani.- segítettem ki.
- Értem, de azért szólhattatok volna.- fújt ki egy adag levegőt Paul.
- Bocs Paul. - mondtuk egyszerre Harryvel.
- Harry mit beszéltetek Liammel?- nézett rá Paul.
- Annyit mondott, hogy maradt az a terv és, hogy akkor ők már oda jönnek. - mondta Harry én pedig mint egy tudatlan kisgyerek ültem az ágyon magam elé tartva a plédet.
- Jó akkor intézkedjetek és majd ha a többiek haza jönnek akkor esetleg elmagyarázhatod neki is.-bökött felém Paul.
- Csak én nem értem mi folyik itt?- fogtam szorosabban a plédet.
- Na jó akkor jó mulatást és Harry könyörgöm Ésszel!- hangsúlyozta Paul.
Harry lekísérte Pault én pedig csendben vártam, hogy visszajöjjön az én göndör lovagom. 10 perccel később harci díszben állt előttem.
- Nem gondolod, hogy sok a ruha?-mosolyogtam rá.
- Nem mert mennünk kell!- dobta oda a bugyimat a földről.
- Ez most komoly?- néztem rá kölyökkutya szemekkel.
- Igen.- bólintott majd kiment.
Elkezdtem öltözködni amikor kinyílt az ajtó.
- Kész vagy gyönyörűm?- nézett rám 3 doboz.
- Kéne?
- Fogd azt a dobozt ami az asztalon van és hozd le. - utasított.
Megragadtam az egyébként pihe könnyű dobozt. Elindultam Harry után, majd amikor a lépcső közepe felé jártam Harry megállított.
- Nem ismerős ez a bugyi? - lengette a rózsaszín bugyit a lépcső alján.
A reakcióm annyi volt, hogy elejtettem a kezemből a dobozt aminek a tartalma a lépcsőn végig borult.
- Mire kell neked ez a sok...- bámultam a földre.- gumi?
- Fő a védelem!- lépett fel mellém majd megcsókolt.