53.rész

- Nem tudom mire gondolsz, de csak azt akartam mondani, hogy más vagyok mint amit a sajtó hisz.
- Na jó most már végképp nem értelek.- fogtam a fejemet.
- Robin merre vagy!- hallottam a valakinek a rikácsoló hangját.
- Konyha!- kiáltottam vissza.- Készülj a legrosszabbra.- sóhajtottam mire a nagynéném rohant be.
- Robin Peterson még is hogy képzeled azt, hogy kizárod Jamest?
- Öhh talán úgy, hogy semmi keresnivalója itt?!
- Ne feleselj velem. Ez meg kicsoda?- állapodott meg a tekintete Brett-en
- Brett Davern.- mutatkozott be a nagynénémnek.
- Jó rendben. Jut eszembe Robin holnap be kéne ugranod a boltba.
- Biztos, hogy nem.- vágtam rá reflexből.
- Jó csak kérlek azért menj be, hogy felügyeld az új szállítmányt a boltban, mert nem érek rá holnap.
- És nekem ebből mi a hasznom?- fontam össze a kezemet.
- Az, hogy nem mondom el a bátyádnak, mibe keverted a barátaidat.- nézett rám mérgesen.
- Milyen barátaimat?- kerekedett el a szemem, mert most azért nem használta a One Direction szót mert voltak körülötte vagy egész másra gondolt.
- Azokat a barátaidat.- hangsúlyozta ki az első szót.
- Jó mikorra érjek oda?- tettetem a lelkesedésemet.
- 9-re!- mondta azzal el is ment.
Csodálkoztam azon, hogy Jamest nem hívta be, pedig kis kedvenceként tartja számon. Végül is nem érintett a dolog. Brettet kikísértem, mert mondta, hogy még dolga van, de azt még sikerült kiszednem Mr. titkolózóból, hogy a sajtó azt hiszi, hogy szingli közben pedig van egy felesége. Furcsáltam, hogy felesége van, de ha ennyire szereti akkor legyen nekem meg ha minden perfektül fog működni akkor esetleg Liam barátnőjeként fognak elkönyvelni. Persze erről csak megint álmodozhatok. Az este hátra levő részében a Tv-vel veszekedtem jobban mondva a sorozatot kritizáltam. Amikor sikerült lefeküdnöm valami elkezdett pityegni a dobozból. Kikászálódtam az ágyból és egy gépet találtam a doboz alján. Kiszedtem és felnyitottam a fedelét. A skype azonnal betöltött és videóhívás vette kezdetét. Először azt sem tudtam, hogy van megint gépem, a másik hogy ki az aki hajnali egykor beszélni akar velem. Ha egyáltalán ez az én gépem. A kép elkezdett betölteni és mikor már eléggé kiélesedett a kép Carly fejét tudtam kivenni belőle.
- Robin hol vagy?!- kiabált bele a kamerába.
- Jó helyen.- vágtam egy enyhe ásítás közben.
- Mért mentél el?- ugrott a képbe Naomi.
- Mert jobb volt így.
- És mért nem szóltál?- ült le Carly mellé Ashley.
- Mert nem akartam még nagyobb bajt okozni a fiúknak.
- Robin Peterson most azonnal elmondod mi van!!!- kiabálta a háttérből gondolom Lexie.
- Paul közölte velem, hogy el kell mennem mert mióta ott voltam csak bajt hoztam a fiúk fejére.
- Akkor már értem Paul intézkedéseit Liam ügyében.- mondta Ashley.
- Nyugi ez titok marad.- mondta az egyikőjük.
- Milyen intézkedéseket?- vontam fel a szemöldököm.
- Paul újra összehozta Dani-t és Liamet.- mondták szinte tökéletesen egyszerre.
- Hát persze.- sóhajtottam és kinyomtam a gépem.

Nem volt kedvem velük tovább beszélni. Paulnak egész végig ez volt a terve, hogy eltüntessen onnan hiszen már akkor sem nézte jó szemmel amikor először ott voltam. Az ágyon fekve azon agyaltam, hogy akkor Liam nem szeretett eléggé és csak féltékennyé akarta tenni Daniellet velem. Mondjuk akkor nem tartotta volna titokban hanem elmondta volna ország világnak. Vagy a másik variáció,
hogy Paul megmondta neki, hogy muszáj és nincs választás engem pedig felejtsen el örökre mert szó nélkül mentem el.

Másnap reggel korán felébredtem és már indultam is, hogy odaérjek 9-re a bolthoz. A város kihalt volt még a hajnali órákban így én nyugodtan mehettem végig a nyirkos utcákon. Mikor odaértem csak a nagynéném állt a bejárati ajtó előtt.
- Ha mondtad volna, hogy jössz nem kellett volna gyalogolnom.- álltam meg előtte.
- Fő az egészséges életmód!
- Tényleg azért jársz autóval, de mindegy. Fogadjunk én leszek egyedül.
- Igen, de csak a ruhákat kell kipakolgatni és mivel látom, hogy rossz kedved van bármit elhozhatsz a boltból.
- Vegyük úgy, hogy örülök.- vettem ki a kulcsot a kezéből majd nyitottam a bejárati ajtót.
Rengeteg kartondoboz és annál is több üres fogas várt rám.