51.rész

:Robin:

Liam köpni nyelni nem tudott a kijelentésemre. Szorosan magához ölelt így én biztonságba éreztem magamat. 

- Szóval azok a zúzódások azért vannak rajtad?- törte meg a csendet.

Aprót bólintottam mire ő még jobban magához szorított. Halk kopogás ütötte meg a fülemet majd míg én a többiek foglalkoztam Liam eltűnt mellőlem.

- Robin! Ezt azért elmondhattad volna.- támadott le Lou és Zayn.
Mivel fogalmam sem volt ki mondta el nekik így nem tudtam kire kell mérgesen nézni. A fiúk fejmosása még csak előttem állt így egy kicsit féltem, hiszen ők talán ingerültebben fogadnak ilyen dolgokat.
- Hová lett Liam.- pásztázta a szobát Lexie.
- Az előbb még itt...- de nem fejeztem be.

Autó motor zaja zavarta meg a mondatomat. Lerohantunk és láttuk ahogy Liam elhajt.

- Óh anyám!- túrtam bele a hajamba és egyre jobban idegesebb lettem. Carly és Lexie bekísértek a házba hisz láthatták rajtam, hogy fehérebb vagyok mint a fal.
Leültettek az ágyra és csendben figyelték, ahogy én csendben eltávozok az élők közül. Harry a telefonjával próbálta elérni Liamet. Fel- alá járkáltam a szobába amit Niall és Naomi figyeltek és szerintem már el szédültek tőlem. Zayn már egy idő után megunta a járkálásomat így megragadta a karomat és lerántott a kanapéra. 2 óra ideg teli várakozás után Lou a földhöz vágta az asztalon lévő telefont.
- Ennyire felelőtlen Liam sem lehet.- morgolódott.
- Miért?- kaptam oda a fejemet.
- Liamnek csak tanuló vezetői jogsija van és azt is már egyszer elvették tőle.- mondta lehajtott fejjel Harry.
- De, hát Liam a legmegfontoltabb közületek akkor hogy a francba??- akadt ki Ashley.
- Úgyhogy egyszer Dani után ment és hát a rendőr éppen "útban volt". - formált idézőjelet a kezével Niall.
Síri csend uralkodott közöttünk. Egyszer csak Paul vágódott be rajta. Az egyik kezében egy kalitkával, mögötte pedig Liam lehajtott fejjel.
- Liam! - pattantam fel és magamhoz öleltem.
Liam lesütötte a szemét így én levontam, hogy valami nagyon nincs rendbe. Hátrálás közben majdnem hátraestem, de szerencsémre Harry és Zayn elkapták a kezemet. Paul megforgatta a szemét majd elkezdett kiabálni.
- Ezt azért megmagyarázhatnátok, hogy miért hoznak a rajongóitok galambokat?
- Először is Paul, nem hozhattak olyan nagyon rengeteget, hiszen tudják hogy Louis fél tőlük.- szállt vitába a menedzserrel Carly.
- Másodszor pedig nézd azt. - bökött a madár lábára Niall.
Carly kikapta a madarat és leszakította a lábáról a papírt amiért Ashley nyakon csapta.
- Most eltépted!- vette ki a kezéből a papírt ami tovább szakadt.
Ashley és Naomi elszenvedtek egy darabig a papírka összerakásával mert apró darabokra szakadt. Paul mérgesen méregetett, de nem szólt semmit. Egyszer csak megcsörrent a telefonja így ő el is hagyta a házat. A lányok még mindig a papír összerakásával szenvedtek amikor Harry kikapta a kalitkából a galambot és szabadon engedte a házban.
- Harry te ilyenkor jól vagy? - kuncogtam amikor a madár az ölembe ült.
- Látom ti már jóban vagytok? - ült le mellém Liam, de teljesen távolságtartó volt velem.
- Liam minden rendbe? - fordultam felé.
- Igen.- kelt fel és indult az emelet felé.
- Ne törődj vele.- legyintett Zayn.
- SIKERÜLT!- üvöltötte Carly.- Aki ezt megtalálja juttassa el Louis Tomlinsonnak". -olvasta fel és amikor felnézett belőle Carlynak vérbe forogtak a szemei.- Milyen csajjal csalsz te engem meg!!
- Semmilyennel.- vágta rá Louis.- Te vagy az egyetlen.
- Ezt alá támasztom.- emelte fel a kezét Harry.
- Te most fogd be!- üvöltött rá Carly.
- Most mit ...- mondta volna, de a szájára tettem a kezemet.
Carly szemei ijesztőbbek voltak, mint egy éhes T-rex-é. Carlynak sikerült lenyugodnia annyira, hogy a kertbe rohant és azóta sem jött vissza, de amikor én kimentem megkeresni sehol sem találtam. Teljesen feladtam így én felmentem a szobába és egy gyors fürdés után el is aludtam.

* Két hét elteltével*

A többiek úgy döntöttek  elhordanak minket egy kicsit úgynevezett "párkapcsolati tanácsadásra". Carly és Louis nagyon nincsenek összhangban, hisz hiába állnak már szóba látszik kettejük között a feszültség. Ma például egy olyan programot találtak ki amibe egy kutyával kell eljátszogatni. Én Liammel voltam így a kettőnk közötti kapcsolatnak erősödnie kellett volna de én úgy éreztem mintha nagyobb volna a szakadék. A fiúk nagyon elvoltak a kutyusokkal mi pedig törökülésbe néztük őket. Naomi kivételével, hiszen ő egy másik kutyát talált amivel eljátszogatott.
- Robin nem jöttök ide? - biccentett Niall.
- De csak még megvárjuk Naomit.- indult el a szőkeségért Ashley.
A párterápia után a Niall, Harry, Lou, Carly, Naomi, Lexie és Ashley elmentek bevásárolni mi pedig visszamentünk a házba. Zayn és Liam felmentek a szobáikba én pedig a nappaliba néztem a TV-t. Egyszer csak Paul állt meg előttem és eléggé mérgesnek tűnt. Lecsaptam a Tv-t és Paulra szegeztem a tekintetemet.
- Szeretném ha ezt befejeznéd! - mordult rám.
- De micsodát? - néztem értetlenül a menedzserre.
- Azt, hogy a fiúk állandóan valami hülyeségbe rángatod bele.
- Milyen hülyeségbe?- bámultam továbbra is értetlenül.
- Pakolj össze és menj el!- mondta ellentmondást nem tűrő hangon.
- Nem.- vettem a kezembe a beszélgetést.
- Pedig indulj és csomagolj! Utána meg elviszlek ennyire még hajlandó vagyok veled szemben.
Nem volt mit tenni. Gyors felszaladtam a szobába és mivel Paul lent várt nem mondhattam neki nemet. A fiúknak nem szólhattam, mivel nem akartam még nagyobb bajba sodorni őket. Így eleget téve a kérésnek összeszedtem a holmimat amik fontosak és lementem. Egy nagy doboz és egy óriás bőrönd volt nálam. A bőröndöt kikapta a kezemből így csak a "dobozkát" szorongattam a kezembe.
Nagy levegőt vettem, de nem voltam olyan bátor mint a többiek hiszen ők tuti beolvastak volna neki, hogy ők már pedig nem mennek el innen. Beszálltam a kocsiba és a nagynéném címét, hogy vigyen oda. Amikor odaértünk én kiszálltam és a mobilomat bedobtam az ülésre.
- Mit kezdjek vele? -nézett rám értetlenül Paul
- Ha a többiek keresnének. - kaptam fel a dobozt a másik kezembe pedig a bőröndömet.
Paul elhajtott én pedig becsöngette. Az öntöző rendszer éppen akkor indult be így én csurom vizesen álltam a bejárati ajtó előtt. Majd amikor a nagynéném kinyitotta az ajtót ő döbbenten mért végig.
- Hát te?
Nem mondtam semmit csak beljebb mentem. Éppen a lépcsőn mentem fel amikor a nagynéném felemelte a hangját.
- Még egyszer megkérdem hát te?
- Hazaköltözöm.- mondtam ki tök higgadtan.








Ezt gondoltam megosztom veletek: a következő rész valamikor máj.22.-e után hozom, de ha addig tudok gépközelbe lenni akkor hamarabb lesz mit olvasnotok, de addig türelem. :)