2013. március 29., péntek

42.rész

Valaki a nyakamba szuszogott. Kellően élvezetessé tette az ébredésemet. Elkezdtem mozgolódni, mire a személy a derekam köré fonta a karjait és jobban magához szorított. Körbe kémleltem a szobát és arra a megállapításra jutottam, hogy ez nem a saját szobám. Próbáltam lemászni az ágyról, de minden egyes próbálkozásomnál jobban szorított magához.
- WC-re kell mennem!- jelentettem be.
Elengedett én pedig kettesével vettem a lépéseket, hogy minél hamarabb az ajtó túloldalán lehessek. Lecsúsztam az ajtón és neki döntve a fejemet kezdtem el gondolkodni. Hirtelen kinyílt az ajtó én pedig beborultam rajta.
- Robin te mi a francot csinálsz?- nézett rám értetlenül.
- Harry!?- ültem fel.- Éppen egy pillanattal ezelőtt jöttem ki.
- Az te voltál?- fogta a göndör fürtjeit.- Egyébként szép a melltartód!- húzogatta a szemöldökét.
Magam elé kaptam a kezemet és elbambultam. Harry egy száll boxerban díszelgett. A bambulásból Louis hangja zökkentett ki.
- Harry neked nem elég egy?
- És pont Liam csajával?- hallottam Carly kómás hangját.
- Elmész te a francba.- szólalt meg valaki mögülem.
- Liam ez nem az aminek látszik.- mentegetőzött Harry.
Felpattantam a földről és rémülten pislogtam Liam felé. Viszont az ő szeméből tükröződött a csalódottság.
- Ez tényleg nem az aminek látszik.- öleltem meg mire elhúzódott tőle.
- Persze.- mondta cinikusan, majd nemes egyszerűséggel lerohant a lépcsőn.
Utána akartam szaladni, de Harry elkapta a kezemet.
- Még csak eszedbe se jusson.- rángatott be a szobába.
Ellenkeztem ellene. Az ajtófélfába kapaszkodva tartottam magam, de Hazza egy határozott mozdulattal berántott a szobába.
- Harry én nem ...- fortyogtam az orrom alatt.
- Nem történt semmi sem.- rángatta a vállát.- Vagy talán...
- Te perverz.- töröltem képen, mire megdőlt a feje egy kicsit.
- Te engem nem vághatsz pofán!- akadt ki.
Legyintett egyet utána belemászott a szekrényébe. Egyik pillanatba az arcom találkozott Hazza felsőjével.
- Vedd fel!- utasított.
Átbújtattam a fejem a szűk nyakrészén és mikor előbukkant a fejem Hazza perverz vigyorával találtam magam szembe.
- Harry.- szólítottam meg óvatosan.
- Nincs semmi.- ragadta meg a karom.
Erősen kezdtem el rángatni a kezem, de ő egyre szorosabban fogta. A félelem járta át a testemet. Egyik pillanatról a másikra pörögtek az események. Addig-addig rángattam a kezem amíg sikerült kirántanom. Azonnal az ajtóhoz rohantam és elkezdtem idegbeteg módjára rángatni a kilincset. Nagy nehézségek árán kinyílt, de Harry erős keze megragadta a vállamat és ....

Kipattantak a szemeim. Lendületből felültem az ágyon és rájöttem, hogy csak álmodtam az egészet. A saját szobámban voltam a saját ágyamon. Megdörzsöltem a szemeimet utána kiosontam a folyosóra. Síri csend uralta a homályban lévő folyosót. Átosontam a mellettem lévő szobába és óvatosan benyitottam.
- Liam. Alszol?- kérdeztem halk kétségbeesett hangon.
Válasz nem igazán érkezett így beljebb merészkedtem. Újból rákérdeztem egy kicsit hangosabban. Pár perc elteltével valaki megragadta a vállamat én pedig elsikítottam magam.
- Hé! Hé! Én vagyok.- fordított maga felé.
Könnyek gyülekeztek a szemembe. Megkönnyebbülve öleltem át, bár az álom okozta félelmem még most is kísértett. Belefúrtam az arcomat a meztelen felső testébe ő pedig védelmezően átölelt.
- Mi történt?- puszilta meg a hajamat.
- Liaménnemakartam,deerősebbvolt...-hadartam el, Liam pedig próbálta követni a zagyva beszédemet.
- Robin, lassabban.- tolt el magától és elvarázsolva nézte az én könnyes szemeimet.
Megsimította a nyakamat aztán szimplán felkapott az ölébe. Ráfektetett az ágyra és rám terítette a meleg pokrócot. Bebújt mellém majd a hajamat kezdte el simogatni. Ráfeküdtem a mellkasára az ujjaimmal pedig a hasán lévő kockák között kanyarogtam. Éreztem, ahogy nevet. Csendesen figyelte mit művelek, de hagyta. A nap sztrájkolva lépett elő a házak mögül. Behunytam a szememet, hogy ne zavarja.
- Megnyugodtál?
Bólintottam, hogy minden rendben. Éreztem a levegővételéből, hogy akar valamit mondani, de én megelőztem.
- Köszi.- fordultam felé, hogy jobban lássam a két gyönyörű barna szemét.
- Neked bármikor.- puszilta meg a homlokom.
Ajtócsapódás szűrődött be kintről.
- Asszem ideje lenne vissza...- kászálódtam ki bár Liam máshogy tervezte meg.
Elkapta a derekamat és visszarántott a meleg takaró alá.
- Tényleg élő műsorban szakítottatok Daniellel?- törtem meg a kínos csendet.
Nem szólt csak egyszerűen bólintott. Szorosan átöleltem, majd a fülembe súgta:
- Végre elmondhatom. Szeretlek.
- Én is.- nyomtam egy ártatlan puszit az arcára.
- Akarlak.- jelentette ki, mire nekem elkerekedtek a szemeim.- De megvárlak.- tette hozzá.
Közelebb bújtam hozzá Liam pedig szorosabban ölelt. 8 óra felé valaki bekopogott. Liam kimászott alólam, majd a szekrényébe kezdett kotorászni. A feje felett odadobott egy felsőt és egy melegítő alsót.
- Ezt felveheted.- indult be a fürdőbe.
Felkaptam magamra a ruháját és vártam arra, hogy Mr. Payne kilépjen a fürdőjéből. Csendben üldögéltem az ágyon, majd egy kósza gondolatból hanyatt vágtam magam rajta. A fehér plafont tanulmányoztam amikor is Liam fölém görnyed és megcsókolt. Beletúrtam a hajába és a csókunk kezdett egy kicsit hevesebb lenni. Liam leszállt rólam.
- Gyere csinálok valami reggelit.- rántott fel az ágyról.
Lementünk a konyhába. Felemelt és ráültetett a bárszékre.
- Majd én csinálom.- mosolygott szemtelenül.
Előszedegette a hozzávalókat majd eléggé kelletlenül, de neki állt.
- Engedd majd én.- ugrottam le a székről.
Félre löktem, majd elkezdtem bekeverni a palacsintát. A hátam mögött nagyon csörömpölt azt hittem nem találja a lisztet így ráhagytam, de amikor már az is kellett volna.
- Hol van a ....- fordultam felé ő pedig a képembe nyomta a keresett alapanyagot.
- Szép a sminked?- nevette.
- Tényleg? Természetes alapanyagokból van.- ragadtam meg egy kis marék lisztet.
- Mit szeretnél azzal?- hátrált.
Szemtől szembe álltunk. Semmi pénzért nem vette le a szemét rólam én pedig mindegy minden alapon utána dobtam. A konyha a csataterünké vált. Mindent beborított a fehér liszt és a konyha inkább hasonlított egy fehér hófödte tájra, mintsem főzőhelyszínnek. A barna hajam fehér volt. Liam melegítője annyira csúszkált rajtam, hogy odajutottam, hogy lerúgtam magamról és az a konyhapulton landolt. Liam leporolta a haját, majd leült a sütő mellé.
- Mit csinálsz?- guggoltam le elé.
- Várlak.- dőlt előre és így az orraink összeértek.
Átkarolta a vállam én pedig nyomtam egy puszit a lisztmentes orrára.
- Itt meg mi a franc történt!- kiabált egy mély hang.
Összerezzentem. Liam felpattant engem pedig húzott magával.
- Valaki összemocskolta Robin pedig felajánlotta, hogy segít nekem kitakarítani.- próbálta a lehetetlent kibeszélni Liam.
- Aha persze!- fonta össze maga előtt a kezét Harry.
- Mondom!- szállt vitába Harryvel.
- Itt meg mi folyik.- lépett be a konyhába Naomi.- Te szent isten.- kerekedett el a szeme.- Robin miért vagy Liam cuccába?
- Ez az övé?- játszottam a hülyét.
- Ne játszd a hülyét kisasszony!- figyelmeztetett.- Kifelé!- mutatott az ebédlő felé.
- Kisütitek? - néztem a fiúkra.
Liam előszedte a serpenyőt, majd elkezdte sütni a palacsintát. Mi átmentünk az ebédlőbe majd leültünk egymás mellé.
- Na halljam! Miért is vagy Liam ruháiba? Miért néz ki a konyha úgy mint a csatatér?
- Palacsintát készítettünk.- adtam az ésszerű választ.
- És a ruha?
- Hát őő...- húztam az időt, hátha valaki megment a vallatószékből.
- Figyelj! Carly és Louis rá vannak kattanva erre a témára. Ashley elmondja Harrynek ő pedig a többieknek. Lexie pedig most nincs itthon. Akitől kérdezhetsz az most én vagyok szóval?
- Hát...
- Mit eszünk?- törtetett be Carly nekem pedig hatalmas kő esett le a szívemről.
- Amit készítesz magadnak.- zsörtölődött Naomi.
- Hú de harapósak vagyunk ma reggel. Zayn nem volt elég formában az este?- húzogatta a szemöldökét Carly.
- Carly szerintem ne...- akartam tovább mondani, de késő volt.
Naomi képen törölte Carlyt. Akkorát csattant.
- De nem értitek, hogy az nem oda kell!- kiabált valaki a konyhából.
- Kik vannak kint?- kérdeztem Carlytól.
- Louis... Zayn.... Liam.... és Sex isten Harry.
- Mi van Harryvel?- lépett be csípőre tett kézzel Ashley.
- Főz.- mondta Carly.
- Süt.- vágtam rá.
- Akkor azt.- legyintette.
- Foglaljatok helyet.- egyensúlyozott a 3 tányérral Zayn.
Letett egyet a szőkeség elé, egyet a vörös elé és egyet nekem is adott. Én áttoltam Ashnek így én vártam az utolsó adagot. Zayn letette elém, majd visszasietett a konyhába. Mi ízletesen ettük a palacsintákat amíg Carly csak piszkálta.
- Carly mi a bajod a palacsintával?- ejtette a tányérjába a villát Naomi.
- Én csak nutellával szeretem.- jelentette ki.
- Ó te.- álltam fel az asztaltól.
Átmentem a konyhába amit abba a pillanatba meg is bántam. Hiszen Louis és Zayn egymást verték.
Harry önelégült fejjel magyarázott Liamnek, hogy ő mennyire nem tud főzni. Liam figyelmen kívül hagyva az egészet csak annyit mondott, hogy:
- Nem ismerem ezeket.
Elnevettem magam, de Harry elém lépett én pedig rögtön abbahagytam a nevetést. Louis felkapott 2 tányért majd megindult az ebédlőbe. Zayn kiment papírtörlőkért. Liam pedig hát ő csak engem figyelt, ahogy a palacsintával szerencsétlenkedem. Harry szörnyülködve nézte, hogy én egy perc alatt tönkretettem a mestermunkáját.
- Sziasztok.- lépett be Lexie és Niall.
- Kértek reggelit?- mutattam fel a palacsintás tányért.
- Még szép!- kapta ki a kezemből Niall a tányért majd az étkező felé rohant.
- Megyek mert még nekem nem jut.- rohant utána Harry.
- Megyek.- indult ki Lexie is.
Ketten maradtunk. Mivel már a lisztet a fiúk eltüntették nekem csak a mosogatni való maradt.
- És milyen volt a palacsinta?- lépett mögém Liam.
- Az a két falat ami jutott az isteni volt.- fordultam felé.
Elvesztünk egymás szemeibe és ott is maradtunk volna ha Louis nem ront be a konyhába.
- Közön megegyezés alapján! Megyünk buliba holnap!- kiabálta.
- Valentin nap alkalmából?
- Nem a gólya ünnepe miatt. Naná, hogy az miatt.
Louis visszament a többiekhez, Liam pedig kicsempészett a konyhából a kertbe.
- Azt hiszed itt nem találnak meg?
- Itt igen, de ott nem.- mutatott a medence irányába.
Mellé léptem, mire megragadta a kezemet és berántott magával. Rámosolyogtam mire ő odaúszott és megcsókolt. Egyszerre értünk fel a víz felszínére, mire hatalmas ovációra lettem figyelmes.
-Ez után egyikőtök sem mondhatja, hogy nincs köztetek semmi.- mutattak a medencére a többiek.
- Ne álljunk már itt mint a tuskók.- rohant Niall a medence irányába majd beleugrott. A többiek követték a példáját és belevetődtek ki pizsibe (Carly) ki már ruhába (Többiek). Én kimásztam, de Liam és Louis visszarántottak.
- Nem vagytok viccesek.- mondtam ahogy előbukkantam a vízből.
A nap hátralévő részét a tűz körül ülve töltöttük. Napközben még annyira nem este viszont már sokkal izgalmasabb volt az egész. Elkezdtek horror sztorikat mesélni. Lexie volt az első. A rémségek könyvéből szedte az ötletet egy kicsit túl tuningolva. Éppen a végénél járt amikor valaki megfogta a vállam és elkezdett Darth Vader hangon beszélni.
- Elviszlek magammal!
Sikítva rohantam be a házba és hallottam, hogy valaki követ. Elbújtam a próbaterembe gondolván ott nem talál meg. Egyik pillanatban megnyílt az ajtó és Liam jött be.
- Minden rendben?
- Alakul.- mondtam a zongora alól.
- Gyere!- segített ki alóla.
Leült a zongorához én pedig mellé ültem. Engem figyelt, majd elkezdett játszani.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése