96.rész (2.évad 26.rész)

A kinézetet köszönöm Zoe-nak. Aki egy igazi művésznő!

.:Robin:.

Nem tudom mire készül Liam, de nagyon kapni fogunk még Angelától. Hiába mondtam neki, hogy legalább neki szóljon ő hajthatatlan volt. Miután a rajongók készségesen átengedtek minket és megígérték, hogy nem árulják el, hogy minket elengedtek sikerült lelépnünk és fognunk egy taxit.
- Áruld már el hová megyünk!
- Ez meglepi.- csókolt meg.
- Nem szeretem a meglepiket.-húztam el a számat.
Válaszul ismét megcsókolt. A taxis kevésbé értékelte, mint én. Liam folyamatos vigyorgása engem mindennél jobban kíváncsivá tett. Az út elég hosszú volt a Rádiótól. Liam vállára hajtottam a fejem, mire ő összekulcsolta a kezünket.
- Akkor legalább azt mond el, hogy milyen messze van.- suttogtam.
- Mindjárt ott vagyunk.
Sóhajtottam egy nagyot, mire ő felnevetett.
- Ne nevess ki.- vágtam mellkason.
- Itt is vagyunk!- vágott a szavunkba a sofőr.
Liam fizetett, majd kiszálltunk. A taxis nem várt már tovább is gurult. Én teljesen elámultam a nagy épülettől ami a szemem elé került.
- Hol vagyunk?- kérdeztem elámulva.
- Gyere.
Megragadta a karom és behúzott az épületben. Egészen a liftig húzott ott megállt és megnyomta a hívógombot. Ennyire még nem láttam izgatottnak. Ahogy megjött a lift szó szerint berántott rajta.
- Komolyan mi van itt, hogy ennyire be vagy sózva?
- Még mindig meglepetés.- vigyorgott.
- Abba hagyhatnád ezt a vigyorgást.- löktem meg a mellkasát, mire ő elkapta a kezem és magához húzott.
 - Több millió lány ájuldozik a mosolyom után és neked nem tetszik?- vonta fel a szemöldökét.
- Még jó, hogy annyira szerény vagy.- csókoltam meg, hogy ne tudja elrontani a pillanatot.
A csóknak a lift vetett véget. Kinyílt az ajtó mi pedig kéz a kézben kisétáltunk rajta. Végig sétáltunk egy hosszú folyosón, majd egy nagy ajtó előtt megálltunk. Liam kikotort a zsebéből egy kulcsot, majd a zárba helyezte.
- Felkészültél?- nézett fél szemmel rám.
Aprót bólintottam ő pedig nyitotta az ajtót. Bent az utat rózsaszirmok mutatták. Teljesen elámultam tőle. Romantikusnak találtam.
- Tudod rég voltunk kettesben és arra gondoltam, hogy a baba projektet...
- Én nem akarok gyereket!- vágtam rá azonnal.
- Ha hagynád, hogy befejezzem.- hajolt közelebb.- Szóval a baba projektet inkább tegyük félre, mert még egy kicsit korai volna.
Egy nagy kő esett le a szívemről, hogy ő is így gondolja. Felkapott menyasszony stílusba és elindult velem befelé. Egészen a hálóig meg sem állt. Eldöntött az ágyon és lassan csókolgatta a nyakamat. Megszabadított a felsőmtől, majd a melltartómmal játszadozott. A nyakát szívogattam mire mély nyögések törtek elő belőle. Liam addig-addig küszködött a fehérneműmmel, hogy sikerült megszabadítania. Nekem pedig sikerült a felsőjét leszednem.
- Na hogy is van ez, hogy nem akarsz tőlem gyereket?- nézett rám.
- Belőled egy is sok.- csókoltam meg, közben fordítottam a helyzetünkön így én kerültem felülre.
- Ezt még nagyon megbánod.- mondta nevetést visszatartva.- Szóval szerinted belőlem egy is elég?
- Igen.- közöltem vele az egyszerű tényt.- De azért majd szeretnék egy apró Liamet.
- Mindig tudtam!- mosolyodott el.
Ledőltem mellé és a mellkasára hajtottam a fejem. Liam egyáltalán nem tűnt elkeseredettnek.
- Nem is bánod?- néztem fel rá.
- Mi csodát?- értetlen tekintettel figyelt engem.
- Hát tudod, hogy nem szexelünk.
- Nem azért hoztalak ide. Hanem azért, hogy kettesbe legyünk és ne zavarjon meg minket senki. Bár egy picit bánom.- ajkai lefelé görbültek.
- Na majd egy kicsi talán még is lesz. Meddig szándékozol itt maradni?- ültem fel az ágyon.
Hátra igazítottam a hajam, hogy ne lógjon a szemembe. Felkecmeregtem az ágyról és elindultam kifelé.
- Hová-Hová?- ült fel ő is.
- Meglepi.- vontam vállat.
- Várj mutatok valamit.- intett, hogy menjek vissza.
Sóhajtva mentem vissza mire ő megragadta a kezeim és magára rántott.
- Boldog útószülinapot!
Végig simítottam a szakállán, majd lágyan megcsókoltam.
- Nem mondtam már, hogy borotválkozz meg.- piszkáltam tovább a szakállát.
- Ennyire zavar?- kérdezte felháborodva.
- I...
Nem tudtam válaszolni, mert a nyakamba fúrta az arcát és szívni kezdte. Kezei a derekamra tévedtek mire én megugrottam egy kicsit.
- Csikis vagy?- csillant fel a szeme.
- ÁÁhh dehogyis.
De már késő volt Liam őrült csikizésbe kezdett. Sírtam a nevetéstől és már fájt a nevetés. Mikor abbahagyta én visszamásztam rá és a farmerjének a gombjával kezdtem el játszadozni.
- Szóval világsztár hol is tartottunk?- gomboltam ki az elsőt.
- Ahol szeretnéd.- nyúlt az állam alá így a szemébe tudtam nézni.