37.rész

Liam felemelt én pedig kapaszkodtam, minta ha az életem múlna rajta. Nem tudom milyen oknál fogva, de bizalommal néztem rá. Egy hangocska fészkelte be magát a fejembe, ami folyamatosan azt csicseregte, hogy James hazudik. Éppen a kijáratot nyitotta volna, amikor hatalmas kiabálás állította meg Liamet.
- Hová viszed? Ő hozzám tartozik!- rohant felénk James.
- Állj, meg!- rohant utána Niall és Zayn.
- Persze, hogy elvihessétek tőlem!!- ordított tovább.
- Szerintem jobb volna, ha ezt most abba hagynád!- hátrált meg Niall.
- Mert mi lesz?- lépett még közelebb hozzánk.
Liam engem figyelt én pedig óvatosan megemeltem a fejemet. Ránéztem Jamesre aki ellőtte az utolsó mondatát amit nem kellett volna.
- Hogy teheted velem ezt? Én szeretlek és ahogy az esküvőn is kimondtuk jóban rosszban együtt leszünk.
- Megtudsz állni a lábadon?- suttogta.
Csak bólintottam, mire ő óvatosan letett a földre. Elindult James felé, majd biccentett Zaynnek és Niallnak, gondolom, hogy vigyenek ki. Oda rohantak hozzám, majd belekaroltak a kezembe, hogy majd kivezetnek, mint valami kutyát.
- Ne!- rántottam ki a kezemet a szorításból.
- Hagyd békén Robint!- szorította ökölbe a kezét Liam.
- Mert különben mi lesz?- tárta szét a kezét James.
- Ezt azért, mert kihasználtad.- találkozott az ökle James orrával.- Ezt pedig, hogy ne forduljon elő még egyszer.- adta a következőt.
Éreztem, ahogy a szemeim megtelnek könnyekkel, de abban a pillanatban valaki megszorította a vállam.
- Csak téged véd!- fordított maga felé Zayn.
- Szeret téged, de most gyere.- indult kifelé Niall.
Csak álltam és vártam. Liam elindult felém, majd mikor odaért átölelt amit furcsa érzés követett.
- Sajnálom.- ölelt át szorosabban.
- Romantikázni később is ráértek.- kocogtatta a kezét Niall, mintha óra lenne rajta.
Liam felkapott, majd megindultunk kifelé. A parkolóban Lexie és Naomi telefonáltak.
- Hát éppen szöktetjük Robint.- mondta a szőkeség.
- Hogy mit csináltok!!- akadt ki valaki enyhén a telefonba.
- Nyugi legalább együtt lesz a banda.- mondta egy mély nyugodt hang.
- Ashley és Harry.- suttogta Liam.
- Nyugi már itt is vannak és ha minden jól alakul holnap este már otthon leszünk.- mondta Lexie majd letette.
- Na akkor mehetünk?- szállt be az anyósülésre Lexie.
- Ja, csak siessünk, mielőtt észreveszik a hiányát a hölgyeménynek.- nézett rám Liam.
Elmosolyodtam és késztetést éreztem, hogy megpusziljam az arcát. Felkúsztam az arcáig, majd nyomtam neki egyet amibe ő egy kicsit belepirult. Elnevettem magam, mire a többiek hátrafordultak.
-Na hát kihinné!- csattant ki Zayn.
-Csuss! ne zavard meg.- nyomott puszit az arcára Naomi.
Amikor a szálloda elé értünk kisegítettek, majd Liam újra az ölében vitt fel, mivel nem volt cipő a lábamon. Mikor bevitt a szobába engem letett az ágyra, majd kisétált. Mikor visszajött egy lila felső volt nála.
- Tessék ezt felveheted.- dobta oda nekem.
- Köszi.- bújtam bele.

Mire kidugtam a fejem ő már egy száll boxerben feszített előttem. Élveztem a látványt. Liam eléggé hülye fejet vágott arra eszméltem fel.
- Ahogy Harry mondaná. Tetszik a látvány?- mosolygott.
- Biztos nem te kérdezed?- dőltem hátra az ágyon.
Fölém hajolt és közben aranyosan mosolygott. Annyira deja vu érzésem volt. Liam és köztem egy papír alig fért el és mikor már a csók határán voltunk valaki becsörtet.
- Bocs nem jókor zavarok?- ledőlt mellém Liam így láttam, hogy Zayn az.- Csak hoztam Robinnak egy felsőt.
Ledobta az ágyra és kiment. Liam fogta a törölközőjét és elment a fürdőbe. Egyedül ücsörögtem az ágyon. Már vagy 10 perce bent zuhanyzott így gondoltam utána járok hová lett. Benyitottam a fürdőbe és halk dúdolásra lettem figyelmes.
- Liam.- köszörültem meg a torkomat.
- Mond.- kukkantott ki a függöny mögül.
- Csak azt akartam kérdezni, hogy mióta?